Kritikai felhangok nélkül, csupán a tényekre szorítkozva rendkívül szomorúan látom, hogy az eredetileg egyszerű és az emberi egészség szempontjából igencsak hasznos élelmiszer (eredeti svájci nevén a MUESL) hogyan alakul át a haszonelvű kapitalizmus mindent a profit szempontjából szemlélő magatartásának hátterén, egy minden egyebet tartalmazó, értéktelen, áruháziasított tárgy formájává.
A fogyasztók félrevezetése itt remekül tettenérhető. Amire például biztosan nem lenne semmi szükség, az bőven van a müzlinek nevezett tárgyakban. Általában a kakaó, csokidarabok, egyéb olyan töltelékek, amikre csak a csábításhoz van szükség, mert rendszeresen történő fogyasztásuk az ízipar rejtett vegyületeinek segítségével FÜGGŐSÉGET OKOZHAT.
A NATURA müzlik nem tartalmaznak egyebet, mint az élelmiszeripar legegyszerűbb, de az eredeti koncepcióhoz tökéletesen odaillő komponenseit.
Jelesül: a teljes értékű gabonák, emberi fogyasztásra egyszerűsített változatait, a gabonapelyheket. Ez képezi az alapot. Ehhez társul az olajos magvak népes családjának néhány képviselője is.
A gyümölcsöket aszalvány, vagy szárítmány formájában tudjuk hozzáadni a hosszabb eltarthatóság okán. Déligyümölcsök, vagy a Távol-Keleti gyümölcsféleségek néhánya, amit aprítva, szárítva használunk.Ezek között megemlítendő a papaya és az ananász, amiket olykor csak kandírozva lehet beszerezni. A kandírozásról köztudott, hogy cukoroldatban való áztatás, amivel a tartósságot biztosítják. Cukorbetegek a napi szénhidrát számításba feltétlenül kalkulálják be ezt a tényt. Az említett két távolkeleti gyümölcs mennyisége a müzli egészéhez, de méginkább a gyümölcstartalom %-hoz képest elenyésző, de ne hagyják figyelmen kívül.
A cukorbetegek tájékoztatásában mindíg olvasható a nevezett két távolkeleti gyümölcs magas glikémiás indexe !!!
