A beri-beri betegség oka – mellyel a "magasan fejlett európai civilizáció" ajándékozta meg a rizsevő népeket – a hántolás. Ez a magvak feldolgozásának a nyugati malomipari technológiára alapozott találmánya, tulajdonképpen csapásként jelent meg a távolkeleti népek életében és rövid idő alatt rengeteg problémát okozott. A mindennapi étel alapanyagát megfosztotta a magvak héjrétegeiben eredendően jelenlévő ásványi anyagoktól és nyomelemektől. Itt található a B vitaminok családjának is néhány létfontosságú tagja. Ha tehát a fehér rizs, és az egyéb gabonamagvak hasonlóan fel, illetve megdolgozott népes tábora is ilyen, vagy ehhez hasonló betegségokozó hatásokat produkál a hántolás következtében, kézenfekvőnek látszik a sokféle civilizációs betegség egyik oka. Az úgynevezett "gyors rizs" köszönő viszonyban sincs a feldolgozás előtti természetes rizsszemmel. Ennek egyetlen "hibája" a hántolatlan állapot miatti hosszabb időt igénylő főzés. Előfőzéssel kissé javítható ez az időprobléma, de jelentősen lecsökkenteni a kb 35-50 percet csak hántolási manipulációkkal lehetséges. Magyarán szólva el kell tüntetni a valódi értéket képező héjrétegek egy részét.
A fentemlített távolkeleti betegséget szinte egycsapásra eltüntette az eredeti – tehát a hántolatlan, barna – rizshez való visszatérés.
