Elterjedés, termesztés, előállítás

A tömjén illóolajat a balzsamfafélék vagy tömjénfélék családjába (Burseraceae) tartozó, Szomáliában, Egyiptomban, Núbiában és Dél-Arábiában, rendszerint száraz fennsíkokon élő tömjénbalzsamfából (Boswellia sacra, syn.: B. carterii) nyerik ki, mégpedig úgy, hogy a fatörzs kérgét bemetszik és az abból kifolyó, tejszerű gumigyantát (oleoresina) vízgőzzel ledesztillálják. A tömjénnek vagy olibanumnak nevezett gumigyanta ősidők óta ismert terméke a kereskedelemnek, amit az egyiptomiak és a föníciaiak már Kr. e. 1700-ban vallási szertartásaikon füstölőszernek használtak. A tömjénes füstölés szokását később a római- és görögkatolikus egyházak is átvették.

Összetétel, minőség

Az illóolaj hozama 3-8%-os. A tömjénbalzsamfa mellett más tömjénfajok (számuk kb. 25) kérgének gyantájából is nyernek ki olajat, de ennek a legkeresettebb az olaj. A tömjén gumigyantája 60-70%-nyi gyantaszerű anyagot, 27-35% gumit és 3-8% illóolajat tartalmaz. A halványsárga vagy zöldes színű illóolaj meleg, édeskés és friss érzetet keltő. Fontosabb alkotórészeiként az alfa-pinén, az alfa-tujén, a limonén, a szabinén, valamint mono- és szeszkviterpén vegyületek említhetők meg.

Felhasználás

A tömjén illóolaja nyugtató, antimikrobiális, köptető, gyulladáscsökkentő és sebgyógyító főbb hatásokkal bír. A tömjénolaj egyik legismertebb felhasználása az elmélyült gondolkodás, a meditáció valamint az ellazulás elősegítése. Fontos felhasználási területe a légúti panaszok kezelése is, ahol inhalálásra, szaunához és fürdéshez használt olajkeverékek alkotórészeként használható. Emellett bőrápoló olajoknak is lehet az egyik összetevője. A tömjénolaj a bőrt nem irritálja és bőrérzékenyítő hatása sincs.