Elterjedés, termesztés, előállítás
A gyömbérfélék családjába (Zingiberaceae) tartozó gyömbér (Zingiber officinalis) ismeretlen eredetű, valószínűleg Indiából származó igen ősi, évelő kultúrnövény. Húsos, kúszó és aromás illatú gyöktörzséből kissé nádra emlékeztető, 60-120 cm magas szárak nőnek. A növény Amerika felfedezése után került át az Újvilágba és ma már több fajtáját is termesztik a trópusokon. A fitoterápiában és az aromaterápiában a gyöktörzsét (Zingiberis rhizoma) és a szárított, felaprított gyöktörzsből vízgőz-desztillációval kinyert illóolajat használják, melynek kinyerési hozama 0,5-3 %. Az illóolaj színe sárga, benne jól felismerhető a gyömbér jellegzetes fűszeres illata.
Összetétel, minőség
A gyöktörzsekben található hatóanyagok közül a legfontosabbak az illóolaj (főbb alkotórészei a béta-zingiberén, a kurkumén, a bizabolén, a kámfén és a cimén), illetve a csípős anyagok (mennyiségük 4-7%, fontosabb összetevőik a gingerol és a sogaol).
Felhasználás
Az illóolaj fájdalomcsillapító (analgeticus), gyulladáscsökkentő (antiflogisztikus), antioxidáns, antimikrobiális, görcsoldó (antispasmodicus), emésztésjavító (digestív) és tonizáló hatású. Az aromaterápiában különböző izom- és izületi fájdalmak enyhítésére, illetve a bőr alatti szövetek vérellátásának fokozására használják fürdő- és masszázsolajokban, illetve aromafürdők összetevőjeként. A gyantaszerű anyagokat is tartalmazó illóolajat a kozmetikában és a parfümériában is használják, elsősorban keleti típusú és férfiparfümök előállításához. A gyömbér illóolaj nem toxikus, a bőrt nagyon enyhén irritálhatja, bőrérzékenyítő és fototoxikus hatása nincs.
