Elterjedés, termesztés, előállítás
Az édeskömény illóolajat (Aetheroleum foeniculi) az ernyősvirágzatúak családjába (Apiaceae) tartozó édeskömény (Foeniculum vulgare) érett, szárított és összezúzott terméseiből vízgőz-desztillációval nyerik ki, mintegy 2-6%-os hozammal. Az olaj színtelen vagy halvány sárgászöld színű, édeskés illatú, az ánizsra emlékeztető.
Összetétel, minőség
Főbb alkotórészei a transz-anetol (50-75%), a fenkon (1-14%) és az esztragol (2-7%). A keserű változatban (subs. capillaceum var. vulgaris) kevesebb az anetol és több a fenkon nevű gyűrűs keton, az édes- vagy fűszer változatban (subs. capillaceum var. dulce) fordított a helyzet: több az anetol és kevesebb a fenkon. Az édeskömény fűszer változatából készült olaj a VII., a keserű változatból készült olaj pedig a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos.
Felhasználás
Az olaj főbb hatásai: nyákoldó, köptető, szélhajtó, görcsoldó, antimikrobiális, gyulladáscsökkentő és ösztrogénhormon-szerű. Alkalmazásának fontosabb területei nagy mértékben egyeznek az ánizséval. Székrekedés, epebántalmak és különböző eredetű diszpepsziás panaszok kezelésénél többféle készítmény (pl. emésztésjavító cseppek, epebántalmak kezelésére ajánlott granulátum, hashajtó készítmények) alkotórészeként szélhajtó, görcsoldó és ízjavító tulajdonsága miatt van jelentősége. Az ánizsolajhoz hasonlóan kisbabák ,,szélgörcseinek” oldására masszázsolajok formájában is használják. Az édeskömény illóolaj nem toxikus, közepesen v. nagyon enyhén irritáló (főként sérült bőrön), nem érzékenyítő, nem fototoxikus. Belsőleges alkalmazása különösen alkoholizmus, májelégtelenség és acetaminophen fogyasztás esetén nem ajánlott, esztragol tartalma miatt pedig egyes források külsőleg csak 1,5%-os koncentrációban javasolják használatát.
